|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bartos Károly 2002. október 28.Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2005. október 7.A református egyetemi közösség, a FIKE ősztől kissé más alapokon fog működni – tájékoztatott Bartos Károly lelkész, a közösség vezetője. A jövőben az emberi kapcsolatokra, a közösségépítésre kerül a hangsúly. Havonta előadások lesznek, amelyeken egy-egy megadott témáról értekeznek a meghívott előadók. Bartos Károly említett is néhány példát: Kuklay Antal magyarországi katolikus pap a „humán forradalom”-ról tart előadást. A téma alapgondolata: képes-e az ember a saját lelki fejlődésében követni azt az átalakulást, ami a technológiában, az iparban-mezőgazdaságban, információáramlásban végbement? Veress László református lelkész A keresztyén ember és a humor címmel tart előadást, Salat Enikő pszichológus pedig Keresztény és nő címmel. Idén is indulnak a szokásos foglalkozások: színjátszó- és irodalmi kör, nyelvklubok, barkácsműhely. A Katolikus Egyetemi Lelkiség (KEL) az ünnepélyes Veni Sancte szentmisét október 9-én, vasárnap este tartja a piarista templomban. A különböző kiscsoportos foglalkozások alapgondolata itt is a közösségépítés, jelezte Nap Katalin programfelelős. Idén is lesz „Napfény” önismereti csoport, a karizmatikusok „Mécses” csoportja, Taizé-csoport, zene, kórus, színjátszó kör, angol teaklub. Természetesen nem maradhat el az egyetemi katekézis, az öregeken-utcagyerekeken segítők csoportja, a „Parázs”, és a román nyelvű csoport, amelyben a román nemzetiségű katolikusok vállalják fel sajátosan kisebbségi szerepüket. A KEL-nek körülbelül 350 beiratkozott tagja van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Keresztény közösségépítés az egyetemi lelkiségeknél. Vasárnap kezdi el őszi tevékenységét a FIKE és a KEL. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2008. augusztus 1.Augusztus 20-án szentelik az új templomot Gyergyószentmiklóson. Augusztus elsejétől Bartos Károly személyében új plébános érkezik Gyergyószentmiklósra, és a befejezés előtt álló Szent István-templomban fogja szolgálni a város alsó részének lakóit. A plébánost nem tudják a templomhoz tartozó plébánián fogadni, mert az épületnek még mindig az alapozásánál tartanak. A templom építését 2005-ben kezdték el, a szükséges pénzösszegek előteremtésének nehézségei miatt a munkálatok befejezése elhúzódott. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készíti, aki a templom elé tervezett Szent István-szobrot is alkotja. „Amolyan csöves pap vagyok, a Gondviselésre bízom a sorsom alakulását” – fejtette ki Bartos Károly plébános. A templomszentelés után első útja Németországba vezet, ahol pénzt akar „koldulni” az ismerős német paptestvéreitől. /Jánossy Alíz: Pap hajlék nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./2008. november 1.Padlót csiszolnak, fűtést szerelnek a gyergyószentmiklósi új templomban. Közben épül a hozzá tartozó plébánia is. Bár augusztusban felszentelték a Bucsin negyedben épült Szent István-templomot, a munkálatok nem fejeződtek be, mondta el Bartos Károly plébános. /Lázár Hajnal: Szépül a templom, épül a plébánia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2011. augusztus 17.EMI tábor: Keskeny Út ökumenikus fesztiválmisszióAz EMI tábor és a Keskeny Út ökumenikus fesztiválmisszió annyira összetartoznak, hogy elképzelhetetlen EMI tábor Keskeny út sátor nélkül. Ebben az évben is ott voltunk Gyergyóban az egyik talán legfiatalabb résztvevőkből álló csapatunkkal. A sátrat szerdán 13 órakor nyitottuk meg, majd rövidesen Bencze Zsuzsanna negyedéves unitárius teológiai hallgató tartott bemutatót a Protestáns Teológiai Intézetben való tevékenységekről illetve a teológusi életről. A napot élményszínházzal, gitárdélutánnal folytattuk, majd zsíros kenyér és tea mellett beszélgetéssel zártuk le. Csütörtökön reggel a csend beszél programunk után egy áhítaton vehettünk részt melyet Bencze Zsuzsanna tartott. Ezt követte Imre István Zoltán előadása, Értékes vagy!? címmel. A délutáni időszakot kézműves foglalkozással, agyagozással, bogozással, rajzolással, és festéssel töltöttük. Ezt követően filmet néztünk Good Will Hunting, majd a filmről és a nap témáról beszélgettünk arról, hogy Értékesek vagyunk és hogy ez miben áll, kinek kinek a saját véleménye szerint. Pénteken az áhítatot Bardócz Csaba ikafalvi lelkész tartotta, a Keskeny Út fesztiválmissziós csapat vezetője, aki megemlékezett egyik társunkról, Nap Katiról, aki már az Úr országában szolgál, és onnan figyeli mindennapi tevékenykedésünket. Előadást hallgathattunk, Teremtés és/vagy evolúció témában Bartos Károly interaktív előadásában. A délutáni időszakban gitáron csendültek fel ismertebb és ismeretlenebb dalok, majd témába illő film következett Megint 17. A film után az elmaradhatatlan zsíros kenyér és üdítő is szerepet kaptak a beszélgetés során. A szombati nap előadása Terhesség vagy áldás címet viselte, a témát Szabó Erdős Erzsébet gyergyógyszentmiklósi pszichológus fejtette ki számunkra, egyrészt szakmai másrészt női szemszögből. Délutáni programunk élményszínház volt, a heti témával, Értékes vagy, majd filmnézés következett, Ikrek- Élet az anyaméhben címmel. Az ezt követő beszélgetés a testvérkapcsolatokról, a testvérek közötti viszonyról is szólt. Vasárnap reggel szentmisén vettünk részt, melyet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartott, a táborlakóknak. Egy kis pihenés után kézműves foglalkozás volt, újdonsággal a programban, gipszmaszkok is készültek, amíg az időjárás meg nem zavarta a tevékenységet, majd élményszínház és egy energia-levezető sátorzáró következett. Köszönetet mondunk a Bethlen Gábor Alapnak, Nap Kati szeretteinek és az EMI tábor szervezőinek, akik támogatták munkánkat. Vas Zsuzsanna. Erdély.ma 2011. december 16.Bandából közösségbe IstennelSzínes, először papír, majd hús-vér emberkék lepték el az elmúlt hét végén a brassói Reménység Házat, ahol a helyi református ifik első ízben szerveztek nagyszabású regionális találkozót. A Banda vagy közösség? címmel meghirdetett rendezvénysorozatra közel százhúszan neveztek be a Brassó, Maros és Kovászna megyei Kőhalomból, Nagymohából, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Komollóról, Héjjasfalváról, Négyfaluból, Alsórákosról és természetesen a Cenk alatti nagyvárosból. Közösségben. A brassói ifjúsági találkozón interaktív istentisztelet és szabadidős programok is voltak Az első nap áhítattal és köszöntőbeszédekkel kezdődött. A fiatalokat is meglepte, hogy nyoma sem volt unalmas, elkoptatott frázisok ismételgetésének. Nemes Emil segédlelkész kicsik és nagyok, 11 és 22 évesek számára egyaránt érthetően és élvezhetően adta át Isten üzenetét, azt hogy külön-külön mind értékesek, de ez az Istennel való közösségben nyilvánul meg. Ménessy Miklós lelkipásztor mint a rendezvény házigazdája arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy ne simuljanak és fásuljanak bele a világba, különben könynyen értéktelenné válhatnak. „Lehettek divatosak, mint mindenki más, hallgathattok modern zenét, mint mindenki más, de a plusznak, ami bennetek van, a hitetetknek meg kell mutatkoznia!” – biztatta a jelenlévőket a lelkész. Kocsis András, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület alelnöke is arra buzdította a fiatalokat, hogy kapcsolódjanak be a szervezet minél több programjába. Az első nap amúgy is laza, kellemes hangulatát az ificsoportok bemutatkozása és a játékest oldotta fel végképp. Szombaton Bartos Károly tartott érdekfeszítő előadást a találkozó témájáról, a Banda vagy közösség? gyakran visszatérő kérdésről. A lelkipásztor hamar eloszlatta a tévhitet, miszerint bandába mindössze cigis, italozó, drogos vagy bűntettekre kész fiatalok verődhetnek. A banda mindössze egy lazább kapcsolatokra épülő csoport, mondta. „Az ide való tartozást meg kell tapasztalni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a keresztyén közösség fontosságát, azt a közeget, ahol nemcsak a közös témák, problémák, azonos stílus és egyebek, hanem az Istenbe vetett hit köti össze az embereket” – figyelmeztette a fiatalokat. A kiscsoportos beszélgetések során még inkább lehetőség adódott elmélyülni a témában. A sporttevékenységekkel, origamizással, karaokéval és élőzenés bulival tarkított eseménysorozat záróakkordjaként Imreh Jenő segédlelkész interaktív ifjúsági istentiszteletbe vonta be a jelenlévőket. Kijövet a belvárosi templomból a fiatalok elmondták, élmény volt bekapcsolódni a szertartásba, a rendkívüli istentisztelet még inkább megerősítette bennük az Istenhez való tartozás érzését. Ambrus Melinda, Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2014. október 24.Kegyeleti hely KovásznánA Mária évében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek október 18-án szabadtéri szentmisét mutatott be, és felszentelte a sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis életvédő társaság által készíttetett Magzat keresztútját, mely a meg nem született gyermekeknek állít emléket Kovásznán, a Timár utca 39/C szám alatt. A kegyeleti és kiengesztelődési hely XV kőből készült stációból áll a Kovács család Cserekertjében, a Piliske-Barta oldalban. A szentmise után dr. Kovács Zita gyermekorvos, az életvédő társaság elnöke részletesen ismertette a kegyeleti hely létrejöttének történetét, azt a rendkívüli eseménysorozatot, amely ezt indokolttá tette, és mindenkinek megköszönte a segítségét, aki anyagilag, háttérimával vagy bármilyen más formában segítette. László Károly színművész gyermekcsoport kíséretében kis előadást mutatott be Igent az életre! címmel. A rendezvényen részt vett Potyó Ferenc érseki helynök, Kovács Gábor esperes-kanonok, kovásznai házigazda, msg. Csató Béla pápai káplán, Bartos Károly kézdisárfalvi plébános, Faragó István kőhalmi plébános, Péter Sándor nyugalmazott plébános és Bazsó-Dombi Attila görög katolikus parókus. A cégtáblakő talapzatába három, Medjugorjéból hozott követ ragasztottak, ahonnan az inspiráció jött. A sepsiszentgyörgyi Caritas által készíttetett tulipános kapu az életet jelképezi. Az eseményt közvetítette a Mária Rádió és a Duna Televízió. Az életvédő társaság célja, hogy ezentúl hetente, minden szerdán 16–17 óráig elvégezzék a keresztutat, melyre az érdeklődőket imádkozni, kiengesztelődni hívják. Bármikor egyénileg is látogatható, és szeretnék bekapcsolni a Mária Útba. Józsa Zsuzsanna Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 15.Bűn Mezeiért imádkozni? – Gyergyó, a vallási feljelentő(k) városaTemplomban való politizálással és a korrupció pártolásával vádolják Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperest egy huszonkét aláírással ellátott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez eljuttatott panaszlevélben – tudósít a Székelyhon.ro-n Balázs Katalin. A levél egyik szerzője, Albin Mihály szerint Portik-Hegyi Kelemen „az utóbbi két hétben” arról is prédikált, hogy a híveknek hogyan kell imádkozniuk annak érdekében, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított „Mezei János polgármester feljelentőjének a lelke a pokolra kerüljön”. A levél alapján a főesperes azt is mondta, hogy a híveknek utcára kell vonulniuk az előzetes letartóztatásba helyezett Mezei bátorítása érdekében. „Sőt, csütörtökre már beiktatott egy szentmisét a bűnöző Mezeiért. Nem normális dolog, hogy az egyház embere ilyet hirdessen. A templom az a hely, ahol az emberek lelki óvást keresnek egy hét munka után, nem pedig a politika, a korrupció védelmének helye.” Az érsektől a főespereshez továbbított panaszlevél mellé csatolva Potyó Ferenc érseki helynök a következőket írta: „Furcsa állításokat tartalmaz, hogy ne mondjam, súlyos vádakat az alábbi levél. Semmiképpen nincs szándékomban kommentálni tartalmát. Csupán tájékoztatás céljából továbbítom. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a politikának még a látszatát is távol kell tartani templomainktól.” Amióta Mezeit előzetes letartóztatásba helyezték, minden csütörtökön 20 órakor legalább száz helybeli részvételével imaesteket szerveznek a hívek a város megújulásáért és a bajba került elöljárók családjáért. Legutóbb az örmény templomban, azelőtt az unitárius imaházban, korábban pedig a református templomban szerveztek hasonló rendezvényt. Portik-Hegyi Kelemen közölte, csak imádkozott a hívekkel, és ezt neki bűnként senki nem róhatja fel. Több gyergyószentmiklósi személytől is érdeklődött, hogy ismerik-e azokat, akiknek a neve szerepel a levélben. A válasz nemleges volt. Így vetődik fel annak gyanúja, hogy nem valós személyekről van szó. „Örvendenék, ha jönnének, megkeresnének, mert elbeszélgetnék velük” – mondta az egyházi elöljáró. A főesperes nem tett feljelentést a rendőrségen. Megpróbált viszont a feladóval kapcsolatba lépni, de az a cím, melyről a levél az érsekségre ment, nem létezik. Gyergyószentmiklós egyébként ezzel elnyerte a legjelentgetősebb város címet, a mostani főesperest ugyanis az a Bartos Károly előzte meg hivatalában, akit két éve szintén feljelentettek, és mennie kellett. Ha úgy vesszük, ez Háromszéknek nagyon is jó: Bartos Károlyt Kézdisárfalva-Szászfaluba helyezték, ahol a köz legnagyobb megelégedésére fejti ki áldásos, templom- és közösségépítő munkáját. Székely Hírmondó Erdély.ma 2015. augusztus 20.Szent Istvánra emlékezik Háromszék népeSzent István királyra, az államalapítóra emlékezik térségünk népe ma és a hét végén. Szentmisék, templombúcsúk, szentbeszédek, protestáns igehirdetések és szószéki szolgálatok elevenítik fel az ünnep üzenetét. A hét derekán és végén számos oltáron gyújtják meg az emlékidézés gyertyalángját, százak és ezrek ünnepelnek, különösképpen ott, ahol a templom névadója Szent István: a kézdiszentléleki Perkő-hegyen, Kovásznán, Mikóújfaluban, Sepsiszentkirályban és Árkoson. Ismét zeng a Perkő Háromszék oltára ez a hegy, a búcsújárók találkozóhelye. Idén a búcsú ma 10 órakor kezdődik a kézdiszentléleki Szent István-szobornál. Ha esik az eső, elmaradhat az ünnepi műsor, akkor csak koszorúzás lesz, és várhatóan nem kerül sor a búcsús körmenetre sem, a déli harangszókor kezdődő ünnepi szentmisét az erődtemplomban tartják. Az ünnep szónoka Bodó Imre tb. főesperes, szentszéki tanácsos, plébános. A mise után, 16 órakor hagyományőrző néptáncfesztivál kezdődik, időközben bárki ellátogathat a közeli Kiskászonba a Búcsújárók emlékházához, ahol a vidék egyetlen szakrális témájú gyűjteményét őrzik, és azt az egyedi Szent Istvánt-ábrázolást, amelyen István felajánlja a Szent Koronát Máriának. Estbe hajolva, 20 óra után zenekari koncertekkel ér véget a régi hagyományokra visszatekintő búcsús ünnep. Közös ima Kovásznán Orbaiszék történelmi központjában, az 1922-ben Szent Istvánra felszentelt templomban augusztus 16-án, vasárnap már kigyúltak a gyertyák az ünneplőbe öltöztetett oltáron, amelyet a Szent Király szobra díszít Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában, ekkor tartották az István-napi templombúcsút. Az ünnepi szónok Szabó Lajos kanonok sepsiszentgyörgyi plébános volt, és ez alkalommal ünnepelték a Kovásznához kötődő Bartos Károly egykori sepsiszentgyörgyi segédlelkész 25 éves jubileumát – tájékoztatott Kovács Gábor plébános, címzetes esperes, és elmondta, hogy Szent Istvánra emlékező szentmiséket tartanak a megszokott időben a barátosi és a kommandói filiákban is. A hívek a helybeli Szent Gellért Lovagrend szervezésében közösen vesznek részt a mai perkői búcsún. Búcsú Mikóújfaluban Az Oltfej e településén is hagyományosan nyúlik vissza az István-napi templombúcsú, ugyanis a jelenlegi templom védőszentje is Szent István. A búcsús mise 17 órakor kezdődik, de ezt megelőzően zajlik a gyermekek rózsafüzér-mondása. A kerület papsága és a hívek jelenlétében mondja el a szentbeszédet Bilibók Géza új tusnádfürdői plébános, a szentmise főcelebránsa pedig Hajdú János, a sepsi-barcasági főesperesi kerület főesperese, sepsiszentgyörgyi plébános lesz. Ebben az évben az augusztus 20-ai búcsús ünnepet szombaton és vasárnap a tizedik falunapi ünnepségekkel zárják. Szombaton bemutatják Mikóújfalu monográfiáját, amelyet a Háromszék Vármegye Kiadó jelentetett meg, s amelyben a mikóújfalusi katolikus egyház története is olvasható. A mai búcsút a Mária Rádió a helyszínről közvetíti. Falu őrzi Szent István király nevét Sepsiszentkirályban a helybeli római katolikus kisközösség kápolnájában a Szent István-napi búcsús mise augusztus 22-én, szombaton 11 órakor kezdődik. Hagyomány már, hogy a misén részt vesznek a falu protestáns lelkészei is. Ünnepi szónoknak Benedek Károlyt, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom új káplánját kérte fel Kacsó Sándor, az illyefalvi mater plébánosa. Ezt követően vasárnap ugyancsak 11 órakor a helybeli református templomban Kacsó plébános, Bustya János református és Adorjáni Levente unitárius lelkész méltatja a Sepsiszentkirály számára különösen fontos ünnep üzenetét. Szentmise Árkoson Árkos katolikus közössége lélekszámában megnövekedett. Kápolnáját a báró Szentkereszty család építtette 1824–25-ben Szent István tiszteletére. A filia a sepsikőröspataki anyaegyházhoz tartozik. A hívek áldozatkészsége, közmunkája révén ebben az évben bővítették, templommá nagyították az egykori kápolnát. A búcsú augusztus 23-án, vasárnap 16 órakor lesz – tájékoztatott Duka Antal gondnok –, az ünnepi szentbeszédre T. Gábos Zoltán málnásfürdői plébánost kérték fel. Az árkosi búcsú szeretetvendégséggel zárul. A megye többi katolikus templomában is ünnepi szentmisén emlékeznek az államalapító királyra. Ünnep Sepsiszentgyörgyön A Szent József belvárosi templomban és az azt övező templomkertben tartják az államalapító mellszobránál. A szentmise 18 órakor kezdődik, ezt követően megszentelik és kiosztják az új kenyeret. Protestáns templomainkban augusztus 23-án, vasárnap a délelőtti istentiszteleteken beszélnek a lelkészek augusztus 20-a jelentőségéről, közvetítik híveiknek annak messziről érkező, de egyre időszerűbb üzenetét, és részt vesznek a Szent József-plébánia esti szertartásán. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 26.Ami a miénk, nem engedjük elveszni (Orbaiszék)Az orbaiszéki lármafagyújtás központi rendezvénye a Kovászna melletti Csomakőrösön, a temető feletti domb púpján zajlott. A szervezők jól választották ki a helyszínt, Felső-Háromszéktől Alsó-Háromszékig, az Olt völgyéig nyílott csodálatos kilátás. Az idő kedvezett – de mintha az esemény lényegére figyelmeztettek volna az égiek is, kelet felől, a Kárpátokon túlról fenyegető felhők tornyosultak, míg nyugatra ugyan homályos, de vékony sávban fénylő volt az ég. A lármafagyújtáson száznál többen vettek részt. Fiatalok és idősek, a politikai, egyéni vagy csoportos elvi meggyőződés mellőzésével jelentek meg. A lármafagyújtás is egyedi volt: az óriásmáglya mellett fűrészporral rajzolták ki Székelyföld határvonalát, és ezt is lángra lobbantották. Az összegyűlteket Ferencz Botond, az orbaiszéki székely tanács elnöke köszöntötte. A szabadtéri istentiszteleten Bartos Károly kovásznai születésű kézdisárfalvi plébános leszögezte: Székelyföldet az Isten teremtette, az ő akaratából került a székely e szép medencébe – nem lehet létjogosultságát megkérdőjelezni. Ha nem húzzuk meg határainkat, nem tudjuk, mi a miénk. Ami pedig a miénk, azt nem engedjük elveszni. Ragaszkodunk szülőföldünkhöz, de szeretjük azokat, akik mellettünk élnek. A református lelkész szerint sokan akarják vesztünket, de sajnos, saját nemzettársától kell legjobban félnie a magyarnak. Testvérségben, egymás között békében kell élnünk – figyelmeztetett. A jelenlévők közösen mondták el a miatyánkot, majd a kovásznai ifjúsági fúvószenekar közreműködésével elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Ferencz Botond felolvasta a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, majd meggyújtották a lármafát. Mellette a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai lobbantották lángra a Székelyföld határait jelképező körvonalat, közepén a SIC felirattal. Az orbaiszéki határfalvakban is kigyúltak a lármafák, de tüzeket lehetett látni az Uzon fölötti erdőkben is. Orbaiszéken legtöbben a Székelytamásfalva melletti Halmon gyűltek össze. Demes Botond megbízott zabolai polgármester jelentése szerint több mint kétszázan állták körül az őrtüzet. Habár délután még kétséges volt, hogy Nagyborosnyón és Feldobolyban felcsapnak-e a lángok, estére Szőcs Levente polgármester megnyugtatott: a székelyek ott is eleget tettek kötelezettségüknek. A kisborosnyóiak tüze is messzire világított. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 11.Ezer fiatal a szovátai Patakmajorban (III. Válts irányt! Ike-fesztivál)Olyan bizonytalan időkben, amikor a nemzeti, vallási identitásunk egyaránt megkérdőjeleződik, nagy szükségünk van hasonló fogódzókat találni, mint az IKE-fesztivál – mondta kedd délutáni köszöntőbeszédében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese a III. Válts irányt! IKE-fesztivál megnyitóján. A református fiatalok szombatig tartó nyári találkozójára idén több mint ezren jelentkeztek be, a mindennapi reggeli áhítatot a tematikus sátrakban szervezett előadások, fórumbeszélgetések, koncertek, sportversenyek, ügyességi és szellemi játékok, kézműves-foglalkozások követik. A szervezők által közzétett beszámoló szerint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Bár sok fesztivál szervezői próbálják a szabados hangulattal megfogni a fiatalokat, az IKE fesztiválja parancsolgat, hogy váltsunk irányt! Krízishelyzetekben irányváltásra van szükség.” A beszámolóból kiderül, a püspök négy olyan helyzetet sorolt fel, amelyek emberi mivoltunkból kifolyólag krízist okozhatnak. „Az első, amikor kisgyerekként olyan úton indulunk el, amely lényegesen eltér attól, amire a szüleink nevelni akarnak. Kamaszkorban a fiatalok úgy gondolják, hogy itt a forradalom ideje, újból irányt kell váltani, mindent, amit előttünk tettek, ahogyan tették, azt megkritizáljuk, másképpen akarunk cselekedni. Élete közepén az ember elemzi az eltelt időt, újragondolja az életét, a már megszerzett tapasztalatokkal akar újat kezdeni. Idős korban az ember mindent hátrahagy, felkészül arra, hogy itt hagyja a földi életet.” Kató Béla szerint az IKE által szervezett fesztivál azért is élvez létjogosultságot, mert a generációk közötti különbségek egyre nagyobbak, az irányváltás pedig egyre kisebb időközönként aktuálissá válik. Az egyházfő arról biztosította a szervezőket, az Erdélyi Református Egyházkerület a továbbiakban is lehetősége szerint segíteni fogja az ifjúsági szövetséget, hogy ilyen alkalmakat szervezzen. A Református Egység Napján kiállított, több mint 700 templomot tartalmazó molinóra utalva kijelentette, hogy amíg van ezer fiatal, aki Isten dicsőségére összegyűl, addig van örökös is, aki a református egyházat éltetni fogja. Az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referense, Tussay Szilárd, a fesztivál főszervezője elmondta, Isten óriási áldása, hogy négy év után újra Szovátan lehetnek, ami szerinte nem csak attól lesz jó, hogy 1044-en regisztráltak, hanem attól is, amit ezen a héten a fiatalok kapnak: közösségi élményt és hitbeli épülést – tájékoztatnak a szervezők. A fesztivál nyitó istentiszteletén Bartos Károly, az IKE elnöke szolgált, témája a teremtett világ volt. A négy év szünet után újra megszervezett országos IKE-fesztiválon a Sepsi Református Egyházmegyéből ötvenen vesznek részt, a fiatalok lelkészeik kíséretében utaztak Szovátara. A rendezvény programjai a valtsiranyt.ro honlapon követhetőek. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 12.Irányváltó közösségi élmény SzovátanAmíg van ezer fiatal, aki Isten dicsőségére összegyűl, addig van örökös is, aki a református egyházat éltetni fogja – jelentette ki Kató Béla püspök a III. IKE Fesztivál megnyitóján. Négyéves szünet után újra benépesült a szovátai Patakmajor kemping, augusztus 9–13. között itt zajlik az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) által szervezett III. Válts irányt! IKE Fesztivál. A reformatus.ro beszámolója szerint a kedden kezdődött rendezvényen elsőként Brendus Réka, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese köszöntötte a fiatalokat. Rámutatott, a minket körülvevő bizonytalanságban, amikor a nemzeti, vallási identitásunk egyaránt megkérdőjeleződik, nagy szükségünk van hasonló fogódzókra, mint az IKE Fesztivál. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntő beszédében rámutatott, hogy míg sok fesztivál szabados hangulattal próbálja „megfogni” a fiatalokat, az IKE parancsolgat: váltsunk irányt! Krízishelyzetekben irányváltásra van szükség, jelentette ki. Az egyházi elöljáró szerint az IKE Fesztivál azért is élvez létjogosultságot, mert a modern korban egyre nagyobbak lesznek a generációk közötti különbségek, az irányváltás pedig egyre kisebb időközönként aktuálissá válik. A püspök kijelentette: amíg van ezer fiatal, aki Isten dicsőségére összegyűl, addig van örökös is, aki a református egyházat éltetni fogja. Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referense, a fesztivál főszervezője elmondta, elsősorban Isten áldása, hogy négy év után újra Szovátan gyülekezhettek a református fiatalok. A fesztivál nem csak attól lesz jó, hogy 1044 személy regisztrált rá, hanem az itt szerzett közösségi élményektől, a hitbeli épüléstől, amely a következő találkozásig elkíséri a résztvevőket. A nyitó istentiszteleten Bartos Károly, az IKE elnöke prédikációjában rámutatott: ahol ketten, hárman összegyűlnek, ott Isten is jelen van. És egyetlen mondatot akar mondani: a világ, ami körbevesz, jó, gyönyörű, szép, jelentette ki a lelkész, kifejtve, nem mindegy, ki hogyan nézi a világot, hiszen „a test lámpása a szem”. Kömény Kamilla | Székelyhon.ro 2016. szeptember 8.IKE-vezetőképző AlgyógyonTele vannak lelkesedéssel a fiatalok Algyógyon szervezte meg szeptember elején első vezetőképző táborát a 95. évi fennállását ünneplő Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE). Az egyhetes rendezvényre tíz egyházmegyéből érkeztek fiatalok. – 2014-ben született meg a döntés az Erdélyi Református Egyházkerületben, hogy az IKE-t, mint egyházi ifjúsági szervezetet megpróbáljuk az eredeti struktúrájában újraépíteni, ami gyülekezeti, egyházmegyei és kerületi szinten való szerveződést jelent. Így épült fel a kommunizmus évei után, 1992-ben újraszerveződő IKE is, de az évek során az egyházmegyei szint kimAradt és egyre nehezebb volt közvetlen kapcsolatot tartani az országos vezetőség és az egyes gyülekezeti ifjúsági csoportok között. Ezért az utóbbi másfél évben az egyházkerület 15 egyházmegyéjében állítottuk vissza a megyei szintű vezetőséget, és ez alkalommal számukra szerveztünk képzést – magyarázta az algyógyi rendezvény hátterét Tussay Szilárd, ifjúsági referens. Az egyhetes tábort már négy képzéshétvége előzte meg, ahol a 15 erdélyi református egyházmegye ifjúsági vezetői területi leosztásban találkozhattak, ismerkedhettek egymással, illetve vezetői önmagukkal, lehetőségeikkel, feladataikkal. E hétvégék zárását jelentette tulajdonképpen az algyógyi tábor. – Úgy érzem itt tudott igazán kiteljesedni az elindított kapcsolatépítés. A különböző megyékből, helységekből érkezett fiatalok napról-napra nyitottabbá váltak, és olyan őszinte beszélgetések alakultak ki, melyeken sikerült választ kapniuk számos egyéni, közösségi problémára. Szinte általános jelenség, hogy ezek a fiatalok tele vannak lelkesedéssel, tenni akarással, de társaik közömbössége hamar letöri őket. Most Algyógyon megérezhették, hogy nincsenek ezzel egyedül, számíthatnak a társaikra, és a személyes beszámolók, megosztások során nagyon sok megoldás is elhangzott az említett problémákra. A fiatalok egymásnak tudtak tanácsot adni, arról hogyan lehet egy-egy kirándulás, játék, közös étkezés során olyan bizalmi légkört kialakítani, amire aztán építeni lehet az ifjúsági csoportot – fogalmazott Gál Adél, aki IKE-vezetőségi tagként aktívan kivette részét az algyógyi képzésből. Elmondta továbbá: igyekeztek odafigyelni a fiatalok egyéni lelki épülésére is, a reggeli áhítatok, a kiscsoportos és személyes beszélgetések során megerősíteni hitüket, hivatástudatukat, bibliai példákkal is illusztrálva a követhető vezetői magatartást. – Számomra nagy élményt jelentett, hogy bár csak rövid ideig lehettem itt, azt láttam, hogy a fiatalok még a késő esti órákat is beszélgetésre, problémamegoldásra fordítják. A tábor ideje alatt nagyon intenzíven folyt a képzés, sokszor csak tízpercnyi szünet szakította meg a többórás előadásokat, de úgy láttam, mindenki szívvel-lélekkel jelen volt – értékelt Kozma Anita IKE-munkatárs. A képzésbe külső szakemberek, vezetőségi tagok, illetve „öreg-ikések” is besegítettek. – Tulajdonképpen már évek óta létezik az IKÉ-ben egy munkatársképző tanfolyam, erre építettük most a vezetőképzést is, és a hagyományokhoz híven a hétvégi képzésekre, illetve ide a táborba is meghívtunk külső szakembereket. Elsőként említeném Fülöp Lórándot, aki kommunikációs tréninget tartott, majd Bartos Károly IKE-elnököt, aki a szervezet struktúráját, céljait ismertette és Gál Adélt, valamint Kozma Anitát, akikkel közösen bonyolítottuk le az egész heti programot. Ennek hátterében pedig Kocsis András, senior-IKE-s állt, aki a képzési programot felépítette, és aktívan részt vállalt a levezetésében is – fogalmazott Tussay Szilárd. Az egyhetes rendezvényen részt vevő fiatalok a zárónapon rendkívül pozitívan értékelték a képzést. A közel százig terjedő értékskálán mindenki 80 feletti minősítést adott szervezés, hangulat, egyéni, szakmai (vezetői) fejlődés szempontjából. Az egyetlen komolyabb hiányérzet a résztvevők számára vonatkozott. A rendezvényre ugyanis kereken 75 fiatal kapott meghívást: a 15 egyházmegyei IKE vezetőség 5-5 tagja (elnök, alelnök, pénztáros, titkár és ifjúsági előadó). Bár az egy hét alatt elég sokan megfordultak a táborban, az utolsó napon már csak huszonegynéhányan búcsúztak egymástól. A nemrégiben újraalakult Hunyad megyei IKE-t azonban szép számban képviselték: János Zsuzsa elnök, Rátoni Csaba lelkipásztor, ifjúsági előadó, valamint Gergely Izabella és Gáspár-Barra Áron. Igaz ketten csupán a hét első felében lehettek jelen, amikor az országos IKE-közgyűlést is sikerült beszorítani a sűrű programba. – A képzésről, ideértve a hétvégeket is, tulajdonképpen csak a Nagyenyedi és a Brassói egyházmegyék hiányoztak teljesen. A többi megyéből sikerült legalább egy-két képviselővel találkozni a képzés-hétvégeken vagy a tábor idején. Úgy érzem mindannyiunknak erősítésként szolgáltak ezek a találkozások, és külön örülök a Hunyad megyeieknek, ahol nagyon kevesen vannak, mégis lelkesedést éreztem részükről és az algyógyi helyszínválasztással is meg kívántuk erősíteni a jelzést, hogy igyekszünk imával, tudásunkkal, eszköztárunkkal támogatni a legkisebb gyülekezetek ifjúsági tevékenységét is – fogalmazott a tábori kiértékelést követően Tussay Szilárd. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. január 17.Ora et laboraFagyban-hóban Szentivánlaborfalván Hiányát érezzük olykor helység- és helyneveink hiteles etimológiai magyarázatának. Elmúltak már azok az idők, amikor egy történet, monda vagy éppen legenda alapján kibékültünk egy-egy falunév eredetértelmezésével. Az egy dolog, hogy Árkos első lakói a településnek helyet adó árokról nevezték el falujukat, de hogy Albis neve valóban német eredetű-e, miként bihari névrokonának, az már ködösebb. Szentiván helyzete talán könnyebb, segít régi templomának védőszentje, Laborfalváé kérdésesebb, nevét a latin munka (labor) szóból származtatják, ami szintén régi időkre utal. A magyarázat érdekli a helybelieket is, mert azt senki sem állíthatja, hogy a falut nem dolgos nép lakja. Imádkozzál és dolgozzál! A latin kifejezés az egykori Szent Benedek-rend, közismertebb nevükön a Bencés-rend szerzeteseinek jelmondata. Hogy a falu régi katolikus templomának valamikor lehetett-e köze ehhez a rendhez, az még talány, de a zömében protestánsok által lakott Laborfalva névmagyarázatára hihetőbbet nem találtunk. Van ugyan egy leleményes mondai változat is rá, miszerint „ott, ahol ma Laborfalva fekszik, éppen a szomszédos komollói vár építői, dolgos munkás-rabszolgái laktak”. Komollón valóban volt egy római katonai tábor, amelyet Nagyvár és Kisvár néven ma is bárkinek megmutatnak a helybeliek. – Az imádságról annyit, hogy falunkban négy felekezetnek van lelkésze és temploma, ami pedig a dolgot, a munkát illeti, abból valóban nincsen hiány Szentivánlaborfalván – hangsúlyozták az ikertelepülés falufelelősei, Bordás Csaba Lajos és Tomos József. Hidat kell építeni a Feketeügyre, amely a falu vízen túli mezőrészének megközelítését biztosítja, be kell indítani az elkészült ivóvíz- és szennyvízhálózatot, gyalogjárókat építeni az itt áthaladó nemzetközi műút mindkét oldalára, mert az egyre növekvő forgalom veszélyezteti a lakosság biztonságát – sorolta Tomos. Elfogadható állapotba kell hoznunk a körorvosi rendelő épületét, hogy egy héten legalább egyszer legyen orvosi ellátás azok számára, akik nehezen mozognak, nem rendelkeznek személygépkocsival, valamilyen oknál fogva nincs lehetőségük igénybe venni a tömegszállítási eszközöket. – A felsorolt tennivalók valóban szükségesek – emelte ki Ráduly István polgármester –, de azt is tudni kell, hogy a három objektum értéke vetekedik Uzon község sokévi költségvetésével. A járdaépítésre hamarosan megkapjuk az építkezési engedélyt. A munkálatnak három év alatt kellene elkészülnie, értéke 1,2 millió lej. Már ebben az évben megkezdjük, olyan sorrendben, ahogy a falugyűlésen megszavazták: első évben a település központi szakaszán, az utána következőkben pedig a két bejárati részen fogjuk megépíttetni. A víz- és csatornahálózat működtetését a sepsiszentgyörgyi közüzemek vállalta, de a tervezett határidőket nem tudták betartani, megkéstek, így ígéretük szerint tavasszal csatlakoztatják rá a falut a községközpont kettős hálózatára – részletezte a polgármester. Az árvizek rongálta hídon lezárták a közlekedést, mert életveszélyes állapotban van, nyá-ron is csak saját felelősségükre használhatták a gazdák. A szakemberek véleménye szerint új hidat kell építeni, de annak költségeivel a község nem tud megbirkózni. Hogy pályázni lehessen, úgy határoztak, községi úttá minősíttetik a Sepsimagyarós felé tartó Béldi-féle régi útszakaszt. Szerződést kötöttek egy topográfus céggel, amely vállalta a szükséges felméréseket. Tervezetet készítettek, mellyel pályáznak, ha lesz erre kiírás vagy pedig kormányprogram. „Négy éve folyik ez a küzdelem. Évente tartalékoltunk erre a célra megtakarított pénzt, összegyűlt 50 ezer lej, de nem találtunk olyan céget, amely ennyiért vállalta volna a híd javítását” – mondta a községvezető. Kell a munka, az ima, de a pénz is az ez évi tervek kivitelezéséhez – bíznak benne a szentivánlaborfalviak. A lakosság mindenről tud, hiszen tavaly év végén részletesen tájékozódhattak az Uzoni Hírlap és a Cronica de Ozun XII. évi utolsó számából. „Persze voltak és lesznek ezentúl is kudarcok, de ezek nemcsak a pénzhiányon múltak – írta Ráduly István polgármester a lapban. – Sajnálatos módon, több próbálkozás és tárgyalás ellenére sem tudtuk meggyőzni a sepsiszentgyörgyi Közművek vezetőségét, hogy a 300 köbméteres, tűzoltáskor használatos víztartály hiányában is kezdje el az ivóvíz- és a szennyvízszolgáltatás működtetését Szentivánlaborfalván.” Kéz a kézbenalakulnak az ikerfaluban a közművelődés és kultúra eseményei is. A civil közösségek és a három történelmi magyar egyház említésre méltó dolgokat valósít meg. Az unitárius templomban közösen ünnepeltek a helybeliek az utolsó Berde Mózsa-jubileumon és a Székely István Dalkör negyedszázados évfordulóján. A lélekszámában fogyó dalkör minden alkalmat megragad, hogy igazi magyaros, rusztikus dalösszeállítással örvendeztesse meg közönségét.– Nálunk már sok éve hagyományos módon január utolsó szombatján nyitjuk meg a helybeli farsangot – tájékoztatott Kelemen Alpár mérnök-karnagy, aki azt is elmondta, ebben az évben is megszervezik a szentiványi kórusbált. „Tavaly a régi betyárvilágot énekeltük meg, ebben az évben dalban mutatjuk be a két világégés krónikáját, szomorú eseményei ellenére is mosolyt és életkedvet sugárzó nótacsokorral. A zenét a székelyudvarhelyi báli zenekar szolgáltatja. Lehangol, hogy a fiatalok nem kívánkoznak közénk, pedig – emlékezve a letűnt idők körülményeire – a mi dalaink most szabadon szárnyalnak hét határon át” – mondotta a karnagy.Ráduly István polgármester beszámolt, hogy Berde Mózsa negyvennyolcas kormánybiztos ez évi, sepsiszentgyörgyi szoboravatóját követően a szülőfalu is emléktábla-állítással tiszteleg jeles szülötte előtt, ez része lesz a Szentivánlaborfalvi Napok ünnepségsorozatnak, amelyet Szent Iván napján tartanak. Hogy a helybeli fiatalok mennyiben csatlakoznak az ünnepséghez, azt még nem tudni, az azonban bizonyos, hogy a falunapokon minden évben ott voltak, sőt, úgy is volt, hogy ők pályáztak és szervezték a műsorokat. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész elmondta, hogy Szentivánlaborfalván működik az IKE, amelyben vegyes felekezetű ifjak tevékenykednek, irányítói között van a Komollóról beszolgáló Bartos Károly református lelkipásztor is, gyakran bekapcsolódnak a komollói fiatalok is. Színdarabot, énekeket tanulnak, és csatlakoznak a Gondviselés Egyesület gyűjtőmunkájához is. Szentivánlaborfalván nemcsak az ének, hanem a zene is összetartó erő. A helybeli zenekedvelőkből verbuválódott Feketeügy Zenekar összetétele is erről tanúskodik. Előadásaikkal mindig az alkalomhoz igazodnak, van úgy, hogy népi zenekarrá alakulnak, máskor világi vagy éppen könnyűzenét szolgáltatnak, vagy kísérik a Székely István Dalkört. Arról is szó esett, hogy a sok településből álló községben megemlékeznek minden jeles személyiségről. Nem marad ki a sorból Laborfalva tudós személyisége, Berde Áron akadémikus, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem első rektora sem, ugyanis két év múlva lesz születésének 200. évfordulója. Fazakas Sándor csontfaragó mesternél Ez év júniusában Rétyen tart országos táborozást az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), amikor Uzon községgel és Szentivánlaborfalvával is ismerkednek a csoportok. Az épített örökség mellett látni akarják a csontfaragó Fazakas Sándort is. Mint látogatásunkkor elmondta: már gyerekkorától foglalkoztatta a faragás mestersége, de a könnyebbnek tűnő fafaragásról átnyergelt a csont- és a szarudíszítésre. Több elismerésben is részesült. Legsikeresebb alkotása a Lehel kürtje, mely 150 éves hortobágyi szürkemarha-szarvból készült közel féléves munka eredményeként. A kürt nemzetközi népművészeti kiállításokon minden alkalommal igazi sikert arat. A mester részt vett a törcsvári, de több népművészeti kiállításon, utóbb a Székely Nemzeti Múzeum és az uzoni önkormányzat részesítette elismerő oklevélben. Mesterségét oktatta is az uzoni iskolában, s mint mondta, szívesen folytatná, ha felkérik. Örömmel újságolta, hogy a magyar palócföldi Kazáron lakó lánya, Henrietta folytatja a családi hagyományt. Dísztárgykészítő-kézműves szakon végzett 1996-ban a sepsiszentgyörgyiPerspektíva Szakközépiskolában. A fa- és csontfaragást édesapjától sajátította el. 2012-ben sótartójával, 2014-ben csontékszer termékcsaládjával elnyerte a Magyar Kézműves Remeke díjat. Rendszeresen részt vesz kézművesvásárokon, -fesztiválokon és -kiállításokon. Készít különböző használati tárgyakat, egyedi ékszereket, papírvágó késeket, gombokat, pásztorkürtöket, ivópoharakat, valamint egyedi megrendeléseket is vállal – mesélte az édesapa. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 10.Jubileumi ünnepség SzentivánlaborfalvánNemesebb, jobb és szebb eseménnyel nem lehetett volna megnyitni Jókainé Laborfalvi Róza, másképpen Laborfalvi Benke Judit jeles magyar színművész születésének 200. évfordulóját, mint a kisiskolások vers-, népmese-, népmonda- és prózavetélkedőjével, amelynek logója örök érvényűen szól: Szépen magyarul. Maroknyi pedagógus, Kelemen Tünde, Mikola Éva és Kisgyörgy Tünde ötletgazdák és szervezők fogadták Kézdi-, Orbai- és Sepsiszék tizenhat településéről és Csíkszeredából a szépen beszélő kisiskolásokat, akik rangos zsűri előtt felejthetetlen napot varázsoltak pénteken a résztvevőknek. Sziporkázóan szépen, fergeteges gyorsasággal mutatták be nekünk az előkészítősök és az I–IV. osztályosok Kányádi, Móricz, Kovács András Ferenc, Móra Ferenc, Benedek Elek és sok más szerző műveit, népmeséket és népmondákat. Hatvan kisgyerek remek seregszemléjét kellett mérlegelnie a zsűrinek – Tapodi Zsuzsa irodalomtörténésznek, Nemes Levente színművésznek, Dimény Árpád költő-szerkesztőnek –, a szép magyar beszédet, a művészi teljesítményt, a technikai eszközöket és a vezető pedagógusok szöveg-megválasztását. A jelenléti emléklap és az ajándékok kiosztása közepette Tapodi Zsuzsa szólt a gyerekekhez, tömören értékelve munkájukat: „Látjátok, gyerekek, az ünnepért is meg kell dolgozni!” Az előkészítősök első díját a kovásznai Pătrunjel Viktória, az elsősökét a sepsiszentgyörgyi Pálffy Apor, a másodikosokét a csíkszeredai Jánó Andrea, a III–IV.-es tanulókét a kovásznai Tompa Izabella, illetve Blága Izabella, a zágoni Mikes Kelemen-iskola tanulója érdemelte ki. A vetélkedőn jelen levő Matekovicsné Kóródi Mária, a település szülötte az újonnan alapított Kóródi Hajnal-díjban részesítette a vetélkedő három szentivánlaborfalvi kisiskolását, Kóródi Hildát, Stanciu Györgyöt és Zsigmond Anitát. Másnap, virágvasárnap előtti szombaton a Berde Mózsa-iskolában népes közönség és gyereksereg hallgatta Mikola Éva tanítónő Laborfalvi Benke Juditról, vagyis Laborfalvi Rózáról szóló vetített képes előadását, a realista magyar színjátszás úttörőjéről, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. A jubileumra emlékeztető márványtáblát helyeztek az iskola épületére, és felavatták az iskola új, kis méretű bejárati székely kapuját. Az avatón Balázs Antal faragómester, egykori laborfalvi tanító elmondta, hogy a kapuoszlopokat szülőfaluja több mint 200 éves kapufájának faragászati elemeivel díszítette. Kelemen Alpár mérnök, a rendezvény egyik ötletgazdája és szervezője kiemelte, hogy a diaszpórában élő és a szentivánlaborfalvi iskolához kötődő félszáz személy anyagi segítséget küldött, az uzoni központi iskola vezetősége és további negyedszáz személy nyersanyaggal és munkájával segített, amiért köszönetét fejezte ki. „Folytatni szeretnénk a jövőben a Szépen magyarul vetélkedőket – hangzott el –, valamint a település más jeles személyiségeinek való emlékállítást.” Ilyen például a tudós-akadémikus Berde Áron (1819–1892) – két év múlva lesz születésének ugyancsak 200. évfordulója. Fellépett a helybeli férfikar, áldást mondott Bartos Károly komolló–szentivánlaborfalvi református lelkipásztor. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 3.Ünnepelt a Kézdi-Orbai Református EgyházmegyeVéget ért a Kálvin-hét A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye idén is megszervezte a nagy népszerűségnek örvendő Kálvin-hetet, az eseményeket a reformáció 500. évének ünnepe is összekapcsolta. A lelkiekben gazdag és programokban színes rendezvény idén Szörcsére, Kézdivásárhelyre, Székelytamásfalvára, Pákéba, Alsócsernátonba és Kovásznára hívta az érdeklődőket. Hétfőn Szörcsén rajtolt a Kálvin-hét gyermeknappal, ahol Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese és Simon-Kató Barna cófalvi lelkipásztor, katekétikai előadó köszöntötték az egybegyűlteket. Biró Erika helybéli lelkipásztor Max Lucado: Különleges ajándék című történetét mondta el, a helyi gyülekezet asszonyai pedig pánkóval kínálták a gyermekeket. Kedden a céhes városban a Kézdivásárhelyi Református Egyházközség gyülekezetének ifjúsága és vezetői várták a fiatalokat. Bartos Károly elgondolkoztató kérdéseket vetett fel a párválasztással, szerelemmel, kötődésekkel és Istennel kapcsolatban, a Református Kollégium udvarán a kolozsvári IKE által szervezett flashmob gyűjtötte csapatba a jelenlevőket. Nőszövetségek és presbiterek találkoztak Szerdán Székelytamásfalván tartották a nőszövetségi napot. A templomban igét hirdetett Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Brassói Református Egyházmegye esperese, kiemelve a női szolgálat fontosságát, hangsúlyozva, hogy „a női munka lényege a segítségnyújtás”. Németh Zsuzsanna egyházmegyei nőszövetségi elnök üdvözlete után Hegyi István helybéli lelkipásztor és a vallásórások rövid műsorral örvendeztették meg az asszonyokat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi lelkipásztor A szeretet kicsit másképp címmel tartott előadást, majd a márkosfalvi nőszövetség átadta a vándorzászlót a házigazdáknak. Csütörtökön Páké adott otthont a presbiter-napnak. Az istentiszteleten Incze Zsolt, a Sepsi Egyházmegye esperese, a szemerjai gyülekezet lelkipásztora hirdette az igét, az egyházat és hívőket érintő felelősségre irányítva a figyelmet. A Pákéi Férfi Dalkör kis kórusművekkel köszöntötte a jelenlevőket, majd Izsán Antal helybéli lelkipásztor üdvözölte a résztvevőket. Németh Csaba főgondnok az egyházmegye elnöksége nevében szólt, ezt követően dr. Adorjáni Zoltán teológiai tanár, a pákéi gyülekezet egykori lelkipásztorának előadása következett. Pénteken konfirmandus-napot tartották Alsócsernátonban, a templom előtti kis téren. Simon-Kató Barna, az egyházmegye katekétikai előadója és Takács Lajos helybéli lelkipásztor üdvözölték a fiatalokat, pár gondolatban ismertetve a templom történetét. A fiatalok öt különböző játékos, versenyszerű foglalkozásokon vettek részt a reformáció alaptételeit vizsgálva. Kálvin-mellszobrot avattak A rendezvény csúcspontjának, a gyülekezeti napnak Kovászna adott otthont szombaton. A barátosi Ferencz Ernő Fúvósegyesület és a kovásznai ifjúsági fúvószenekar toborzójának hangjaira a Deák kertben korán reggel felhúzták a gyülekezetek sátrait és a zászlókat, a Havadtőy Sándor cserkészcsapat állt őrséget. Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, az úrvacsorai ágendát Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese tartotta. Ezt követően a belvárosi református templomkertben leleplezték a Kálvin Jánost ábrázoló mellszobrot, Vargha Mihály alkotását. Balogh Zoltán esperes köszöntötte a jelenlevőket, rövid beszédet mondott Márton Árpád képviselő, Tamás Sándor megyetanácselnök, Gyerő József, polgármester, Marosán Csaba, a Kolozsvári Magyar Színház színtársulatának legifjabb tagja szavalt. A szobrot készítő Vargha Mihály képzőművész elmondta: – Amikor a felkérést megkaptam, utánaolvastam Kálvinnak, lelkészekkel beszélgettem, hogy megtudjam, milyen is volt Kálvin János – mellszobrának elkészítésére fél évem volt. Kálvin szigorú volt, és nem árt nekünk, székelyeknek sem szigorúnak lenni – mondta az alkotó, hozzátéve, az ő Kálvinja nem csak a kálvinistákhoz szól, hanem másoktól is megkérdi: hogy álltok a hittel, székelyek, magyarok? Hogy álltok a szülőföldhöz való viszonyotokkal? A szobrot, aminek készítését a helyi és megyei önkormányzat is támogatta Kató Béla, Balogh Zoltán és Koncz Tibor leplezték le. A templomban zajló kórustalálkozón a kovásznai férfidalárda, a kézdivásárhelyi Hálaadás Református Dalárda, a székelytamásfalvi református férfikar, a papolci és a felsőcsernátoni református vegyeskórus, a pákéi református dalkör, a Kovászna II. református egyházközség Hozsánna Kamarakórusa és a Kézdi-Orbai Lelkészcsaládok Kórusa vett részt. Közben a gyülekezeti sátraknál készült a finom ebéd, a gyerekeknek gyerekfoglalkozást tartott a kézdivásárhelyi Bóbita egyesület, míg a nőszövetségi sátornál kézműves vásár fogadta az érdeklődőket. Jelen voltak a kovásznai Írisz Bolt fogyatékkal élő alkalmazottai is, akik saját készítésű kézműves termékeket kínáltak. „A legjobb dolog, amit rendezhettek” Kérdésünkre Balogh Zoltán esperes a rendezvényt értékelve elmondta: örvendetes volt látni, ahogy évről évre nő az érdeklődés a Kálvin-napok iránt. Hozzátette, a gyülekezeti nap létszámát nagyban növelte az erdővidéki és sepsiszentgyörgyi egyházmegyék jelenléte, de érkeztek vendégek Brassó megyéből és az anyaországi Nagykunságról is. Gyerő József polgármester örült, amiért az önkormányzat partnere lehetett ennek a közösséget összetartó rendezvénynek, a szoborállítás anyagi támogatása mellett a gyülekezeti nap támogatásában is kivette részét. Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese lapunknak elmondta: második alkalommal vesz részt a Kálvin-héten, s bár feléjük ilyen jellegű rendezvény nincs, ennek népszerűségét látva tervezi odahaza is javasolni. Marosán Csaba zilahi származású színész első alkalommal vett részt a Kálvin-héten, és felemelőnek tartotta, hogy ennyire össze tudott kovácsolódni egy közösség Háromszéken. De nem csak a meghívottak voltak elragadtatva a rendezvénytől, hanem a résztvevők is. A 74 éves pákéi Vida Margit elmondta: „Minden évben jelen vagyok a Kálvin-héten, aminek legszebb pontja a gyülekezeti nap, mert ilyenkor újra találkozunk egymással, és jól érezzük magunkat, miközben a hitünk, ami kötelez, meg is erősít”. Hasonlóan vélekedett a székelytamásfalvi Tusa Gábor is, aki már 40 éve presbiter. „A legjobb dolog, amit rendezhettek, az a Kálvin-hét, hiszen amellett, hogy közösségmegtartó ereje van, számos programot kínál az érdeklődőknek. Ilyenkor érezzük igazán a református közösség erejét” – fogalmazott. Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. augusztus 23.Megújult Kézdiszászfalu és Kézdisárfalva közös plébániatemplomaAugusztus 13-án, vasárnap a déli búcsús szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megáldotta a kívül-belül felújított Nagyboldogasszony-plébániatemplomot. A két faluban, Kézdiszászfaluban és Kézdisárfalván négyszáztíz hívő katolikust tartanak nyilván. A templom előterében meg lehetett tekinteni a templom és a kézdisárfalvi plébánia felújításáról készült fotókat. Kézdisárfalva Kézdiszászfalvával közös, mező szélén álló római katolikus templomát 1648-ban építették, 1775-ben javították. 1802-ben egy földrengés következtében úgy megrongálódott, hogy javítani már nem lehetett, ezért 1817-ben be kellett zárni. A hívek kápolnát építettek az Erős Gábor ajándékozta telken. Mivel ez nem volt elegendő a gyülekezet befogadására, báró Szepesy Ignác püspök megengedte a községnek, hogy a régi helyére új, tágas templomot építsenek. Szepesy Ignác püspök, Horváth Antal kormányszéki tanácsos és felesége, valamint gróf Ferrati Erzsébet támogatásával épült az új templom, amely 1826-ban készült el. A falu egyik jótevője az olasz származású Ferrati Mihály gróf volt, akiről annyit tudunk, hogy 1799-ben halt meg, és Nemes Mihály plébános a templom oltára alá temette el. Özvegye, Ferrati Erzsébet még hosszú ideig élt, és a Berec nevű helyen álló kastélyának egy részét templomépítésre a falunak adományozta. A templomban a grófnőnek volt egy szobája (az oltárra néző ablakát mára befalazták), ahonnan a szentmisét hallgatta. A Ferrati-emlékszobában ma a grófnő személyes tárgyai és egy 1724-ben épített, 1826-ban javított és valószínűleg a régi, lebontott templomból származó használhatatlan orgona látható. A templom védőszentje Nagyboldogasszony. Az 1823 és 1826 között épült istenházát 1873-ban renoválták. Janó Antal lelkész fáradozásával 1887-ben új orgona került a templomba Kolonics István 180. műveként. 1996-ban kisebb javításokat végeztek, a legutóbbi tatarozás 2015-ben kezdődött el. Bartos Károly plébánost arra kértük, hogy beszéljen a felújításról és a templom újraáldásáról. A plébános elmondta: a víz és a salétrom nagy károkat okozott, az ablakokon folyt be a víz, a padló elrothadt, mindez semmiképpen nem volt méltó istenházához. A felújítás a tetővel kezdődött. A kisszámú hívő és az egyháztanács a munkálatok mellé állt, felkarolta a plébános kezdeményezését. A belső felújítás során elvégezték a templomfal salétrom elleni külső és belső szigetelését, kicserélték a villanyhálózatot, a nyílászárókat, a padokat és a padlót. A munkálat azért húzódott el ennyire – magyarázta a plébános –, mert a vakolat leverése után kétéves szellőztetésre volt szükség. A templom külső fala mellől erőgépekkel elpucoltak egy hetvencentis földréteget, hogy a továbbiakban ne vezesse be a vizet, majd belső sáncolás, kővel meghordás, újravakolás és -padolás következett. A belső falakat a mesteremberek az 1826-os falrétegig pucolták le, s arra került az új vakolat hálóval, majd újrafestették a falakat. Azt is megtudtuk, hogy a gondviselés olyan vállalkozóval hozta össze a plébánost, aki huszonöt évig Olaszországban régi templomokat újított fel. A csángó származású, Kézdivásárhelyen lakó Imre Özséb kiváló munkát végzett. A hívek nagyon sokat kalákáztak, amiben tudtak, segítettek. A plébános azt is elárulta, hogy csalódott az emberi erőforrások minisztériumában, hiszen négyszer is pályáztak a templom tatarozására, és minden alkalommal nemleges választ kaptak. Kissé fájó, hogy a román kormány és a megyei önkormányzat, a közbirtokosságok és magáncégek segítettek, a magyar kormány azonban nem támogatott – mondotta a lelkész. Az Aradra elszármazott kilencvenéves Nagy Terézia hazalátogatva szülőfalujába háromezer lejjel támogatta a templom felújítását, a padokat a nagyváradi püspökségtől kapták, a megyei tanács a három év alatt harmincezer lejt utalt ki. A hívek közadakozásából 81 600 lej gyűlt össze kérés nélkül. A felújítás összesen kétszázezer lejbe került. A plébánostól azt is megtudtuk, hogy azért tartották vasárnap az ünnepi szentmisét, mert az érsek kedden, Nagyboldogasszony napján Erzsébetvárosban tartózkodott az örmények nagy ünnepén. Azért hívta meg az érsek atyát – mondotta –, hogy az emberek érezzék, megbecsülik őket az egyházi méltóságok. A búcsús szentmise főcelebránsa Jakubinyi György érsek volt, kocelebránsa pedig Potyó Ferenc pápai prelátus, általános érseki helynök, Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István-templom plébánosa és Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes és a környékbeli papság is kivette részét a lebonyolításában. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 21.IKE-közgyűlés AlgyógyonJövőre Nagyenyeden vár a Válts irányt! Háromtagú küldöttség képviselete a Hunyadi Egyházmegyét az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE) idei közgyűlésén. Az esemény az Algyógyi Ifjúsági Központban zajlott, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi misszió (FIKE és MiFIKE) vezetőinek, az IKE elnökségnek, illetve 11 egyházmegye (Hunyadi, Kalotaszegi, Kézdi–Orbai, Kolozsvári, Küküllői, Maros–Mezőségi, Marosi, Nagyenyedi, Sepsi, Székelyudvarhelyi, Tordai) képviselőinek részvételével. – A találkozás alkalmával két megbeszélést is tartottunk. Pénteken az IKE elnöksége tanácskozott, kiértékelve az idei esztendőt, illetve előkészítve a jövő év eseményeit. Valójában a szombaton sorra kerülő közgyűlés is e két téma köré épült. Örömmel hallgattuk az egyházmegyei beszámolókat, melyek sok esetben bizonyították, hogy rátermett, hittel és tenni akarással bíró önkéntes fiataljaink vannak, akik nagyszerűen mozgósítják a helyi ifjúságot. Példaként említeném a Kézdi egyházmegyét, ahol idén is nagy sikerrel rendezték meg a Kálvin-hetet és ennek keretében az ifjúsági napot, melyen imasétány, élményszínház és számos egyéb ötletes tevékenység várta a fiatalokat. De eredményes munkát végez a székelyudvarhelyi, küküllői, marosi, görgényi, kolozsi egyházmegye is. A szórványbeli egyházmegyékben természetesen nehezebb kialakítani a közösséget, és megtalálni azokat a fiatalokat, akik fel tudják vállalni az ifjúsági munkát. De itt is megvan a törekvés, sokfelé sikerül összefogni az ifjúságot – értékelt Bartos Károly IKE-elnök. Elmondta továbbá: jövőre két kiemelt eseményre készül az IKE. –Egyrészt a 2018-ban esedékes egyházkerületi és egyházmegyei választásokat szeretnénk úgy előkészíteni, hogy az ifjúsági munkában nyitott, a fiatalokkal együtt gondolkodó lelkészek vállaljanak szerepet, mind az egyházkerület, mind az egyházmegyék szintjén. Továbbá kiemelkedő eseménye lesz a következő évnek a Nagyenyedre tervezett Válts irányt! fesztivál, melyen tavaly Szovátán 1700 fiatal fordult meg. Idén a debreceni Csillagpont fesztiválon találkozhattak a kárpát-medencei református fiatalok, jövőre újra Erdélyben lesz a találkozási lehetőség, és szeretnénk ezt megfelelő módon előkészíteni – hangsúlyozta az IKE-elnök. Az algyógyi közgyűlésen a hivatalos megbeszélések mellett lehetőség nyílt a közvetlen tapasztalatcserére is, melyet a Hunyad megyei küldöttség: Rátoni Csaba lelkész, egyházmegyei ifjúsági előadó, Gáspár-Barra Áron megyei IKE-pénztáros, valamint Lengyel Mária nagyra értékelt, hiszen a hagyománnyal, gazdag tevékenységgel bíró tömbvidéki szervezetek számos jó ötletet osztottak meg e beszélgetések alkalmával. Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
